Tükröm, tükröm...

Jeppe Hein vízi pavilonja korántsem az egyetlen figyelemre méltó új installáció az aalborgi szépművészeti múzeumban. Legalább ennyire magával ragadó a fiatal berlini képzőművész, Thilo Frank "The Phoenix is closer than it appears" c. alkotása, amely június 3-a és szeptember 25-e között tekinthető meg a múzeumban. Első pillantásra az installáció egy hatalmas, de egyszerű, tükrökkel borított téglatestnek tűnik amely egy üres terem közepén árválkodik.

 Sokaknak persze már ez is elég látni- (és tapogatni-, nyalni-, rugdosni-) valóval szolgál.

 

Igazán érdekessé azonban akkor válik a dolog, ha belépünk az alkotás ajtaján. Odabent ugyanis egycsapásra egy szürreális, semmihez sem fogható világban találjuk magunkat. A trükkösen felszerelt sok ezer tükröt neonzöld fény szórja be, egészen elképesztő összhatást keltve.

  

A tükörpadlón állva megszűnik minden perspektíva, és a látogató (gyakran groteszk módon eltorzult) tükörképe a legváratlanabb helyeken bukkan fel. A hatás tovább fokozódik, ha beülünk a mennyezetről lelógó hintába, amely az egyébként teljesen üres tér egyetlen berendezési tárgya. 

Ügyes húzás az is, hogy a művész kikötötte, hogy egyszerre csak egy személy tartózkodhat a műalkotás belsejében. Ez szinte rákényszeríti az embert az önreflexióra egy korábban sosem tapasztalt, végtelennek tűnő világban, ahol feloldódni látszanak a jól ismert térbeli és érzékszervi kategóriák.

Különösen érdekes élmény megfigyelni a tükörvilágból kilépőket. A legtöbben szemmel láthatóan még hosszú percekig a műalkotás hatása alatt állnak, és alig találnak szavakat, amivel megoszthatnák élményeiket a többi látogatóval.

Vizes örömök

Az aalborgi szépművészeti múzeum (Kunsten) egyik legújabb kiállítási tárgya Jeppe Hein vízi pavilonja a szoborkertben. Az alkotás messziről nézve egy egyszerű szökőkútnak tűnik, közelebb lépve azonban kiderül, hogy tulajdonképpen valóban egy pavilonnal van dolgunk, amelynek formája állandóan változik a szerint, hogy az "épületet" vezérlő számítógép éppen milyen kombináció szerint lövelli fel a falakat alkotó vízsugarakat.   

A pavilonba be lehet lépni, lehet benne (és vele) játszani, de lehet messziről szemlélni is. Trisztánnak egyértelműen ez jelentette a mai múzeumi látogatás csúcspontját. Bár az elején voltak időzítési problémái be- és kilépéskor, hamar egy hullámhosszra került a műalkotással, és a végén alig tudtuk kirángatni a vízfüggöny mögül.

És végül egy (sajnos nem túl jó) videó, amin jobban látszik, hogy miről szól a dolog:

Kivégzés, dán segítséggel

Egy texasi börtönben tegnap végrehajtott kivégzésnek sajnálatos dán vonatkozása is van. Amikor a 41 éves, két arab bevándorló meggyilkolása és egy harmadik megsebesítése miatt halálra ítélt Mark Ströman szervezetébe befecskendezték az ilyenkor használatos halálos injekciót, a fecskendő dán orvosságot is tartalmazott. 

A Lundbeck konszern által eredetileg epilepszia-gyógyszerként előállított Nembutalt tizenharmadik alkalommal alkalmazták kivégzésre az amerikai hatóságok, és mint korábban, az esemény ezúttal is komoly visszhangot keltett a dán közvéleményben. Mind a dán cég, mind a dán külügyminisztérium többször is hivatalosan tiltakozott az amerikai hatóságoknál az általuk visszaélésként kezelt gyakorlat ellen, ám mindennek kevés foganatja volt. Ellenkezőleg: mivel egy másik, a Nembutánnal korábban együtt alkalmazott hatóanyagot nemrégiben kivontak a forgalomból, a dán termék újabban a kivégzéseknél alkalmazott halálos koktél legfontosabb összetevőjévé lépett elő. 

Mark Ströman lányával

 A Lundbeck konszernt korábban több dán és nemzetközi emberjogi szervezet is élesen bírálta, amiért nem tesz eleget az általuk embertelennek minősített halálos ítéletek végrehajtása ellen. Rámutattak, hogy mivel e célra viszonylag kevés készítmény vehető igénybe, egy esetleges Lundbeck bojkott akár a gyógyszeres kivégzések megakadályozásához is vezethetne. 

A cég eddig azzal védekezett, hogy a Nembutal kivonása az amerikai piacról epilepsziások tízezreinek okozna indokolatlan szenvedést. Ennek alátámasztására egy, két neves amerikai orvosszakértő által írt szakvéleményre hivatkoznak, amely a termék forgalmazásának folytatása mellett foglal állást. Nemrégiben azonban kiderült, hogy a két szakértőt a Lundbeck szponzorálja, és az említett tanulmány is a dán cég megrendelésére (és költségére) készült. Mindezek alapján egyre elterjedtebb a vélekedés, hogy a cég tiltakozása a termékük kivégzéseknél történő felhasználása ellen csak a közvélemény megnyugtatására szolgál, és a háttérben komoly üzleti szempontok szólnak a gyógyszer további amerikai forgalmazása mellett.