Minek nevezzelek?

Mivel korábban többször is foglalkoztam itt a dán névadási szokásokkal, talán nem érdektelen közölni a dán Statisztikai Hivatal által frissen közzétett listát azokról a keresztnevekről, amelyek a legnépszerűbbek voltak a tavalyi évben.

Lánynevek: 

1. Emma
2. Isabella
3. Laura
4. Ida
5. Clara
6. Sofie
7. Mathilde
8. Freja
9. Anna
10. Sofia

Fiúnevek:

1. William
2. Oliver
3. Noah
4. Emil
5. Victor
6. Frederik
7. Magnus
8. Mathias
9. Mikkel
10. Lucas

A népszerűség ebben az esetben azt jelenti, hogy 2011 első félévében ezeket a neveket kapták leggyakrabban az újszülöttek. Konkrétan: az adott periódusban 296 Emmával és 358 Williammal gazdagodott az ország lakossága. Ami a "mi" neveinket illeti: Tristan 44-ik volt a listán (108 gyerek kapta ezt a nevet), míg Stella nem szerepelt az 50 leggyakoribb név között. 

Érdekes képet kapunk, ha összehasonlítjuk az éppen divatos neveket (fent) a leggyakoribb keresztnevek listájával:

1. Anne (47.466)
2. Kirsten (45.268)
3. Hanne (40.595)
4. Mette (39.225)
5. Anna (36.001)
6. Helle (34.665)
7. Susanne (31.949)
8. Lene (31.617)
9. Maria (28.183)
10. Karen (28.063)

1. Jens (50.697)
2. Peter (50.336)
3. Lars (46.209)
4. Michael (45.617)
5. Henrik (43.258)
6. Søren (42.498)
7. Thomas (42.258)
8. Niels (40.048)
9. Jan (39.639)
10. Jørgen (38.145)

A két (azaz kétszer két) listát összevetve kitűnik, hogy a gyakori nevek egyáltalán nem népszerűek e pillanatban: csupán egyetlen olyan nevet találunk (Anna), amelyet annak ellenére is előszeretettel választottak tavaly a szülők, hogy a név viszonylag gyakori. 

Végezetül érdemes megemlíteni, hogy a keresztnév-családnév kombinációk közül férfiaknál a (roppant kreatív) Jens Jensen (3847 személy), míg a nőknél a Kirsten Jensen (2473) a leggyakoribb e pillanatban. 

Királynő élőben

Holnap, január 11-én este tévétörténeti szempontból rendkívüli eseménynek lehet részese az a feltehetően több milliónyi dán, aki este 8-kor a TV2-őt választja kikapcsolódásul: a dán királynő életében először ad majd élő tévéinterjút. Noha az uralkodó, angol kollégájával ellentétben, aki köztudottan sosem ad interjút, gyakran szerepel tévéinterjúkban, de ezeket korábban mindig előre rögzítették és gondosan szerkesztették. 

II. Margit dán királynő

 Az esemény apropója II. Margit (Margrethe 2.) közelgő negyvenéves jubileuma, amit országszerte megünnepelnek: a királynő 1972. január 14-én lépett trónra, apja, IX. Frigyes (Frederik 9.) halála után. Az évforduló kapcsán több közéleti szereplő is felvetette, hogy esetleg közeleg az ideje, hogy a hamarosan 72 éves királynő lemondjon, és fiának, az igen népszerű Frigyes hercegnek (Kronprins Frederik) engedje át a trónt. A téma alighanem a szerda esti interjúban is szóba kerül majd, és sokan izgatottan várják a királynői választ, annak ellenére, hogy Margit már korábban bejelentette, hogy a dán tradícióknak megfelelően élete végéig szolgálni kívánja hazáját.      

Lottóláz Dániában

Dánia immár hónapok óta valóságos lottólázban él, amelynek oka, hogy a szerdánkénti sorsoláson immár 34 hete vagy nem húzták ki az ú.n. szuperszámot, vagy ha ki is húzták, az adott héten senkinek nem volt hat találata.

Mindennek megértéséhez egy kis háttérinfó: Dániában két önálló lottóprojekt létezik (illetve van több kisebb, ezen a néven futó szerencsejáték is, de ezek most nem érdekesek). Ezeket a húzás napja alapján Onsdagslotto-nak (szerdai lottó) és Lørdagslotto-nak (szombati lottó) hívják. A szerdai lottó voltaképpen nyolc ország, Dánia, Izland, Svédország, Finnország, Norvégia, Litvánia, Észtország és Lettország közös vállalkozása. Ezen az üti meg a főnyereményt, aki 45 számból hatot eltalál. Ennek a főnyereménynek az alapja az úgynevezett első nyereményosztály (1. præmiepulje), ami általában 10 millió korona körül mozog (jelenleg kb. 432 millió forint). Az első nyereményosztály nem tolódik át egyik hétről a másikra, mint mondjuk Magyarországon, hanem az esetleg meg nem nyert pénzt az állami szerencsejáték vállalat jótékonysági, sport- és oktatási célokra fordítja. Magyarul Dániában nincs lehetőség arra, hogy hatalmas nyeremények halmozódjanak fel, ha hetekig nem nyeri meg senki az elso nyereményosztályt. 

Ez a megkötés azonban nem vonatkozik a szuper nyereményosztályra (superpuljen). Ennek lényege, hogy a hat nyerőszám mellett minden héten kihúznak egy hetedik számot is. Ha ez a hetedik szám megegyezik a hat nyerőszám egyikével, és van telitalálatos, akkor a nyertes vagy nyertesek mind a két nyerőosztályban szereplő összeget megnyerik. 

Konkrétan: az e heti nyertes számok így néztek ki: 6-8-13-26-29-45. Ezeket négyen is eltalálták, akik így 2.652.000 koronával lettek gazdagabbak. A szuperszám azonban a 37-es volt, tehát az immár 34 hete halmozódó szuper nyeremény még legalább egy hétig tovább halmozódik. Ezzel szemben, ha szerdán mondjuk a 8-ast húzták volna ki szuperszámnak, akkor a négy nyertes most fejenként további 35 millió koronának (kb. másfél milliárd forintnak) örülhetne. 

A jövő szerdai szuper nyereményosztályban 140 millió, az 1. nyereményosztályban pedig 10 millió szerepel, azaz ha kihúzzák a szuperszámot, és csak egy telitalálatos van, akkor a szerencsés nyertes 150 millió koronát visz haza. Összehasonlításul: Dánia eddigi legnagyobb lottónyereménye 38.560.000 korona, amit még 2008-ban nyert meg egy koppenhágai lakos.

Így hát nem is csoda, hogy immár hetek óta olyanok is rendszeresen betérnek a lottózókba, akik általában nem játszanak rendszeresen. Ennek eredménye, hogy míg a dánok egy átlagos héten  14-15 millió korona értékben vesznek szerdai lottókuponokat, ez a forgalom erre a hétre megötszöröződött (70 millió). A megnövekedett forgalomnak a trafikosok mellett (akik minden szelvény árának 8 százalékát tarthatják meg), számos amatőr sportklub, kutatóintézet és jótékonysági szervezet is örülhet. Ők a becslések szerint a szokásosnál 200 millió koronával többet profitálhatnak a dán lottólázból.  

Dánia vonatból

Korábban két bejegyzésben is foglalkoztam a Bergensbanen nevű norvég vasútvonalat bemutató, óriási sikert aratott dokumentumfilmmel. Röviden: az egész projekt abból állt, hogy egy norvég gyorsvonat mozdonyának szélvédőjére felszereltek egy kamerát, az így felvett, több mint hétórás anyagot pedig egyben, minden vágás és szerkesztés nélkül levetítették. 

Mint szintén írtam, valami hasonlóval próbálkozott a dán állami tévé is, amikor Karácsony és Szilveszter között összesen 10 film segítségével mutatta be az ország vasútvonalait. A filmek immár az interneten is elérhetők. A "mi" szakaszunk a København-Frederikshavn vonal, és Aalborg maga 5 óra 30 perctől látható. Persze a többi vonal is melegen ajánlott, főleg a vasút szerelmeseinek.