Aalborg fehérben

Korábban írtam az Aalborg Vörösben nevű fesztiválról. Ezekben a napokban újabb színt próbált fel a város: mindent hó borít. Bár országszerte havazik, a legtöbb hó itt, Jütland északi részén hullott. Helyesebben hullik, mert a két napja kezdődött hóesés még mindig tart. Több helyen 40-50 centi hó esett, és mivel a szél is erősen fúj, szinte teljesen leállt az élet.

Itt Aalborgban is csak néhány buszjárat működik, azok is eléggé össze-vissza. Éjszaka négy szülő nőt lánctalpas katonai járművekkel vittek kórházba, és még a sokat próbált taxisok is csak végszükség esetén ülnek volán mögé. Az IC vonatok járnak, noha nagy késésekkel, de a helyi vonatokat sok helyen leállították. A havazás fagypont alatti hőmérséklettel párosul, és jelentős javulásra az elkövetkező öt napban nem lehet számítani. Az előrejelzés ezt mutatja:

Ráadásul a kemény tél nem most kezdődött: már december közepe óta folyamatosan fagypont alatt van a hőmérséklet, és évek óta először volt fehér a karácsony az ország túlnyomó részén. Északi fekvése ellenére Dániában egyébként ritka az ilyen nagy hóesés, illetve az ilyen kemény tél. 1900 és 2008 között például csupán 32 alkalommal volt fehér karácsony. Ez errefelé azt jelenti, hogy ennyiszer volt az ország legalább egy pontján minimum 1 mm hó. Igazi fehér karácsony, nagy területeket beborító és jelentős mennyiségű, szánkózásra, hóemberépítésre alkalmas hóval pedig csak 7 alkalommal örvendeztette meg a tél a dánokat.

A mostani hideg két okból is meglepő. Egyrészt, mivel elszoktunk tőle. Az elmúlt két tél például különösen enyhe és teljesen hómentes volt, összesen talán egy féltucat fagyos éjszakával. Másrészt pedig azért is szokatlan a nagy hideg, mert viszonylag korán tört ránk. Dániában általában februárban (nem ritkán márciusban) van a leghidegebb, és a legtöbb hó is akkor hullik. Akkorra hűl le ugyanis a annyira a tenger, hogy ne melegítse fagypont fölé a Szibériából vagy az Északi sark felől beáramló levegőt.

A legjobb ebben az egészben az a hihetetlen csend, ami ilyenkor betölti a várost. Noha a mi utcánk viszonylag zajos, most félóránként ha elmegy egy-két kocsi. Trisztán ki is használta a csendet, és aludt fél kilencig, ami nála majdnem egyéni csúcs. Mivel bölcsibe nem tudtam vinni (a szánkóról lefagyott volna, más lehetőség meg nincs), így itthon ülünk, teázunk, olvasgatunk és a Trisztán Karácsonyra kapott játékvasútjával játszunk (bár ő leginkább a Kindle-emet szeretné alaposan letesztelni). Kimentünk ugyan szánkózni egyet, de tíz lépés után hazamenekültünk. Ha minden igaz, hétvégére csillapul a szél és kisüt a nap, azaz beüzemelhetjük a szánkót is.

Kindle-t kaptam Karácsonyra

Családom Karácsonyra egy Amazon Kindle-lel lepett meg, ami nem más, mint egy elektronikuskönyv-olvasó (mégpedig a piacon beszerezhető hasonló termékek legnépszerűbbike). Ezekről azt érdemes tudni, hogy nem hagyományos értelemben vett számítógépek. A Kindle-lel nem lehet az interneten böngészni, emailt küldeni, mint ahogy telefonálni vagy fényképezni sem. Olvasni viszont annál jobban: a 6 colos képernyőt egy ú.n. elektronikus papír alkotja, amelyen a szöveget elektronikus tinta jeleníti meg. E technológiának köszönhetően az olvasási élmény meghökkentőn hasonlít a valódi, nyomtatott szövegek olvasásához. A képernyő maga nem világít; a szöveget a ráeső fény teszi láthatóvá. Így aztán sötétben csak lámpa mellett olvashatunk, amihez aonban a könyvbarátok az elmúlt pár száz évben már hozzászokhattak. Viszont az elektronikus papír nem terheli meg a szemet, és a szerkezet nagyon kevés áramot fogyaszt: egy feltöltéssel majdnem egy hétig működik. A két gigabájtos szerkentyűn kb. 1500 könyv fér el. A forgalmazó által biztosított szolgáltatások közül a legvonzóbb talán az, hogy az Amazon „megőrzi” a megvásárolt ekönyveinket. Ez azt jelenti, hogy ha a Kindle elvész vagy meghibásodik, akkor az új masinára ingyen letölthetjük az összes korábban vásárolt könyvet.

A cég nemrégiben Magyarországon is elkezdte forgalmazni a Kindle-t, és a hírek szerint hamarosan megkezdi magyar nyelvű ekönyvek forgalmazását is. Ez persze nekem óriási áttörést jelentene, mivel megoldaná a magyar könyvek beszerzésének és hazaszállításának állandó problémáját. Ám a magyar könyvbarátoknak nem nem muszáj addig várniuk: a Kindle pdf fájlokat is szépen olvas, azaz feltölthető rá (ingyen) például a Magyar Elektronikus Könyvtár szinte teljes anyaga is. Nem angol anyanyelvűeknek külön előny lehet, hogy a Kindle-be beépítve megkapnak egy igen alapos és részletes angol szótárt is, aminek segítségével egy kattintással értelmezhetik a számukra ismeretlen szavakat.

A Kindle további előnye, hogy használata környezetbarátabb, mint a papír alapú könyvek előállítása és forgalmazása, feltéve, hogy négy év alatt legalább 22 hagyományos könyvet váltunk fel vele. (Sőt gyaníthatóan ez az arány az én esetemben még kedvezőbb, mivel az én kütyüm olyan könyveket vált fel, amelyek nem ritkán Amerikából érkeztek volna repülőn.) Sokaknak az is vonzó lehet, hogy nem kell többé helyet szorítaniuk új köteteknek a már egyébként is reménytelenül túlzsúfolt könyvespolcon.

Hogy én személy szerint mit gondolok a Kindle-ről? Nekem nagyon sokat jelent, hogy ezentúl sokkal gyorsabban és olcsóbban juthatok angol nyelvű könyvekhez, mint korábban. Míg eddig szinte mindent az interneten kellett megrendelnem, addig most a Kindle-be épített 3G mobilinternet technológia segítségével egy perc alatt letölthetem a kívánt könyvet. Jelenleg több mint 300 000 kötetből válogathatunk az Amazon honlapján, és kínálat folyamatosan bővül. Egy könyv ára nagyjából 12 dollár körül mozog, ám a klasszikusok legtöbbje már 5 dollárért vagy még kevesebbért elérhető, és egyre több az ingyenes kiadvány is.

Ami pedig magát az olvasási élményt illeti: bár sokan fanyalogva fogadják az ekönyv-olvasókat, én két hét viszonylag intenzív használat (három átlagos hosszúságú könyv elolvasása) után csak ajánlani tudom az enyémet. A képernyőn való olvasás, illetve a szerkezet kézben tartása, használata nem különbözik lényegesen egy igazi könyv használatától. Az egyetlen negatívum talán a kritikusok által gyakran felhozott esztétikai ellenérv: a fekete-fehér képernyőn nem túl élvezetes mondjuk művészeti albumokat, térképeket vagy egyéb gazdagon illusztrált kiadványokat böngészni. (Ezekből egyébként jelenleg nem is nagyon tudunk vásárolni.) Egy ekönyv valóban nem versenyezhet azzal az élménnyel, amit egy gyönyörűen megtervezett és kivitelezett, jó minőségű papírra nyomtatott könyv lapozgatása jelent. Az ilyen könyveket azonban ezután is meg fogom majd venni, míg az átlagos olcsó puha fedeles (és nem ritkán használtan vett) angol vagy amerikai könyvek esetében az esztétikai megfontolás aligha áll fenn – márpedig nálam a Kindle elsősorban ezeket fogja felváltani.

Aki tehát arra készül, hogy a jövőben minden könyvet ekönyv-olvasón olvas majd, az jobban teszi, ha megvárja a színes kijelzők megjelenését. Aki azonban könyvolvasási igényeinek csupán egy kisebb szegmensét akarja lefedni elektronikus könyvekkel, az a Kindle-ben nagy valószínűséggel nem fog csalódni.