Várakozunk

Már minden kész: a kiságy és a gyerekülés beállítva, a szülészet telefonszáma bekódolva a mobilba, a pelenkakészlet feltöltve, a szükséges táskák becsomagolva, hiszen papírforma szerint már csak három nap van hátra második gyermekünk érkezéséig. Furcsa napok, hetek ezek: különös, időtlen lebegésben létezünk, félig a mindennapi valóságban, félig azon kívül. Igazán semmire sem tudok koncentrálni, ugyanakkor minden úgy zajlik körülöttem, mint az elmúlt pár évben bármikor. 

Egyrészt úgy érzem, pontosan tudom, mi vár ránk, másrészt a küszöbön álló változás megfoghatatlan, elképzelhetetlen. Valószínűleg elkerülhetetlen, hogy az ember hasonló helyzetekben a meglévő tapasztalataiba kapaszkodjék (hiszen mi másból is tudna),  ezért aztán gondolataimban Trisztánt látom újra a mérlegen, és öntudatlanul is biztosra veszem, hogy ez a szülés is olyan lesz, mint az első volt: gyors és zökkenőmentes. Ugyanakkor tudom, hogy a második gyerek bármilyen lehet, csak egyféle nem: pontosan olyan, mint az első. Ennél több az elkövetkező pár napban már aligha fog kiderülni...

Magyarok Dániában

Gyakran kérdezik tőlem, hogy hány magyar él Dániában. A rutin válaszom erre eddig mindig az volt, hogy nagyon kevés, ami persze önmagában nem mond semmit. A minap azonban a készülő disszertációmmal kapcsolatban kénytelen voltam alaposabban is utána járni a dolognak, és az alábbiakat találtam.

A fenti táblázat a Dániában bejelentett, személyi számmal (CPR nummer) rendelkező magyar bevándorlók számának alakulását mutatja 1980 és 2010 januárja között. Mint az adatokból kiderül, 1980 és 2004 között a magyarok száma nagyjából stabil volt, és 1600 fő körül ingadozott. Az EU csatlakozás után a bevándorlás hirtelen felgyorsult, különösen a a munkavállalási korlátozások 2006-os feloldása óta. Ennek köszönhetően az itteni magyarok száma hat év alatt majdnem megduplázódott: ez év januárjában már 2687 magyart tartott nyilván a dán statisztikai hivatal. Ezek közül 2365 fő Magyarországon, 322 pedig Dániában született, azaz másod-, esetleg harmad-generációs bevándorló. A dániai magyarok valós száma azonban ennél nyilván valamivel nagyobb, hiszen sok itt élő magyar nem Magyarországon, hanem Romániában, Szlovákiában stb. született, és ma is ezen országok állampolgára. Sajnos a statisztikai adatokból nem derül ki, hogy a Dániában élő 4874 “románból” hányan magyarok. (Benyomásaim szerint igen sokan.)

Ha a magyarok területi eloszlását nézzük, akkor azt találjuk, hogy majdnem minden második (1338 fő) a koppenhágai agglomerátum területén él. Ami pedig az Aalborgi Magyarok Társaságának (AMT) vonzáskörzetét illeti: az e tekintetben legfontosabb négy önkormányzat területén az alábbiak szerint alakulnak a számok: 

Aalborg: 82, Mariagerfjord: 13, Hjorring: 30, Thisted: 24, Frederikshavn: 30.

Persze mintegy 2680 tagjával a dániai magyar diaszpóra még mindig a szerényebb méretű kisebbségek közé tartozik. Összehasonlításul: jelenleg 59 216 török, 20 392 pakisztáni és 16 831 szomáliai él Dániában. Hozzánk képest még a litvánok (5443 fő) vagy a lettek (2691 fő) is többen vannak, noha ezek az országok jóval kisebbek, mint Magyarország. Az viszont egyértelmű, hogy bőven van még lehetőség az AMT létszámának bővítésére.