Télutó

A naptár szerint holnap Dániában is vége a télnek, amely a legenyhébb, legnedvesebb és legnapsütésesebb volt az elmúlt öt évben. Összesen 225 napsütéses órában volt részünk december eleje óta, ami messze meghaladja az átlagos 155 órát. (Összehasonlításul: 2007-2008 telén összesen mindössze 128 órát sütött a nap.) Az idei tél átlaghőmérséklete (1.9 fok) is magasabb az átlagnál (0.4 fok), annak ellenére, hogy február elején több mint egy hétig mínusz 10 fok alatti hőmérsékleteket mértünk éjszakánként és napközben sem volt sokkal melegebb mínusz 5 foknál.  

Legalacsonyabb és legmagasabb napi átlaghőmérsékletek Dániában

Átlagos havi csapadékmennyiség Dániában

Úgy tűnik, ezt a periódust bőven ellensúlyozza az elmúlt pár nap melege; tegnap például egyenes az elmúlt 22 év legmagasabb februári hőmérsékletét, 14 fokot élvezhettük. A meteorológusok szerint azonban korai még a tavaszt emlegetni. A hét végére ugyanis ismét keletire fordul a szél, amely szibériai légtömegeket szállít dél-Skandináviába. Ez azt jelenti, hogy újra visszatér a fagy, hétfőn és kedden pedig jelentősebb hóesésre is számíthatunk, legalábbis az ország egyes területein.  

Ritka vendég Aarhusban

Immár hetek óta rendkívül egzotikus vendég tartja izgalomban a dán, sőt az egész nyugat-európai ornitológus-társadalmat. Az aarhusi egyetemi park egyik mesterséges tavában január közepén váratlanul egy bering-tengeri sirály (Laurus glaucescens; gråvinget måge) bukkant fel. A madár a csendes óceán északi részén, Kanada, Alaszka, Japán és Oroszország partjainál honos, és rendkívül ritkán látható Európában. Most viszont esélye sem volt rá, hogy észrevétlen maradjon: az új lakhelyéül választott tó (gyakorlatilag medence) alig 50 méterre van a biológiai tanszék és a természettudományi múzeum épületétől. 

Bering-tengeri sirály az aarhusi egyetem parkjában. Fotó: Allan Kjær Villesen

A madár újbóli megjelenésének (az elmúlt két télen is járt már erre) néhány perc alatt híre járt az egyetemen, másnap pedig már Németországból, Norvégiából és Hollandiából is felkerekedtek a madarászok, hogy láthassák és lefényképezhessék a ritkaságot. Sokan több napot töltöttek a mínusz 8-10 fokos hidegben, mivel nem tudtak betelni a (szerintem egyébként nem túl szép) állat látványával. A madár egyébként szemmel láthatólag remekül érzi magát az egyetemen. Minden nap pár órát a kikötőben és a szomszédos tengerparton tölt (ahol szintén tábort ütött több madarász), ideje többi részében pedig békésen sétálgat a többi madár között és válogat a neki dobált bőséges eleségből. 
(További képek a vendégről itt)

Munkás hétköznapok

A dán királynő trónra lépésének negyvenedik évfordulója kapcsán (amelyről én is írtam) nemcsak a királyi házat méltató, hanem az azzal szemben kritikus hangok is felerősödtek az elmúlt hetekben. A bírálatok jelentős része Frederik trónörökösre irányul, akit sokan szociális érzéketlenséggel és - nincs jobb szó rá - lustasággal vádolnak. Ezen kritikákat talán Kjeld Koplev televíziós személyiség egyik vitacikke fogalmazta meg legélesebben. A cikkben Koplev gyakorlatilag éretlen, hedonista playboyként írja le a trónörököst (és feleségét), aki nagyjából negyven napot dolgozik évente.

Munka vagy szórakozás? Fotó: Scanpix

Ez az információ kisebb felzúdulást keltett a dán közéletben, és a cikk megjelenése óta szinte naponta hivatkoznak rá az írott és az elektronikus sajtóban. A dán rádió Detektor c. műsora azonban a minap alaposabban is utána járt a dolognak, és egészen más eredményre jutott. A trónörökös stábjától kikérte Frederik 2010-es hivatalos naptárát, és az abban szereplő bejegyzésekből kiszámította, hogy a dán trón várományosa abban az évben összesen 136 napot dolgozott. Pontosabban napon, hiszen a hivatalos elfoglaltságok némelyike csupán egy-két órát vett igénybe. Nincs tehát alapja annak az állításnak, hogy Frederik mindössze negyven napot töltene munkával évente. Azt persze nem tudhatjuk, hogy egy év adatai mennyire reprezentatívak. Frederiknek például éppen a kérdéses évben, 2010-ben születtek ikrei, ami miatt feltehetően a szokásosnál több időt töltött családja körében.

Munkában. Fotó: Thomas Arnbo

Igaz viszont, hogy a 136 munkanap némelyike olyan tevékenységgel telt (pl. a focivébén a dán válogatott meccseinek végignézése a díszpáholyból vagy vitorlásverseny a Csendes óceánon), amit egy átlagember aligha sorolna a munka kategóriájába. A trónörökös pártolói ugyanakkor rámutatnak arra, hogy Frederik esetében nem lehet éles határt szabni a munkaidő és a szabadidő között, hiszen minden alkalommal, amikor a nyilvánosság előtt megjelenik, Dániát képviseli. Más szóval: állandóan szerepelnie kell, tehát egy koronahercegtől elvárható módon kell öltözködnie, viselkednie, és például egy futballmeccsen is fontos megbeszéléseket folytat a körülötte ülőkkel. Akárhogyan tekintünk is a trónörökösi munkakörre, aligha tévedünk, ha feltételezzük, hogy sokan szívesen cserélnének vele munkahelyet - főleg ha az évi 17,8 millió koronás (több mint 700 millió forintos) fizetést is figyelembe vesszük.