Kormányváltás Dániában

A tegnap lezajlott dán parlamenti választás voksainak összeszámlálása váratlan izgalmakat hozott. Sokáig mind a közvélemény-kutatási eredményekhez, mind pedig az exit poll felmérésekhez képest meglepően szorosnak ígérkezett az eredmény, és csak éjfél körülre dőlt el véglegesen, hogy a szociáldemokrata vezér, Helle Thorning-Schmidt személyében az ország első női miniszterelnöke léphet hivatalba.

Helle Thorning-Schmidt. Fotó: Mogens Flindt

Teheti ezt annak ellenére, hogy pártja az utóbbi 100 év leghalványabb választási eredményét érte el, és fő koalíciós partnere, a Szocialista Néppárt (Socialistiske Folkeparti, SF) is jelentősen visszaesett. A kormányváltást így alapvetően két tényező tette lehetővé: a harmadik baloldali párt (Enhedslisten) és a Throningot támogató középpárt, a Radikálisok (kódjuk az alábbi táblázatban B) látványos megerősödése, valamint a kisebbik jelenlegi koalíciós partner, a Konzervatív Párt (C) kudarca. A választás egyik érdekessége, hogy a tízéves kormányzás után sokak által leírt, elhasználódottnak vélt Liberális Párt (Venstre) váratlanul jól szerepelt: 47 mandátummal az ország legnagyobb pártja lett, és ezzel még legutóbbi eredményein is sikerült javítania.

Johanne Schmidt Nielsen (Enhedslisten) Lars Løkke Rasmussen távozó miniszterelnökkel vitázik. Fotó: Ehrbahn Jacob.

A parlamenti választás legnagyobb nyertese a szélsőbaloldali-környezetvédő, több kisebb ex-kommunista töredékpártot összefogó Egységes Lista (Enhedslisten, az alábbi táblázatban Ø-vel jelölve), amely eddigi négy mandátumát megháromszorozva, 12 képviselőt küldhet az új parlamentbe. Ez elsősorban vezetőjének, a karizmatikus, mindössze 27 éves Johanne Schmidt Nielsen-nek köszönhető, aki a választási kampány során üstökösként robbant be a dán közéletbe és három hét alatt az ország legnépszerűbb politikusává vált. A távozni kényszerülő liberális-konzervatív kormányt 10 éven át kívülről támogató populista, bevándorlásellenes Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) története során először vesztett mandátumokat (szám szerint hármat).  

A tegnapi parlamenti választás részletes eredményei.

Abban a legtöbb politikai elemző egyetért, hogy az új kormányfő nem lesz könnyű helyzetben. Egyrészt már most látható, hogy igen nehéz lesz a kormányt alkotó és azt kívülről támogató négy, nagyon különböző választói rétegeket és politikai filozófiát képviselő párt érdekeit összehangolni. Többen ezért egyenesen azt jósolják, hogy a baloldali kormány egy évet sem ér meg, és már tavasszal összeroppan a belső feszültségek és az erős ellenzék együttes nyomása alatt. 

Szavaz a család

Thorning-Schmidt helyzetét az sem könnyíti meg, hogy olyan időszakban kell átvennie a kormányrudat, amikor Dánia újkori történelmének legsúlyosabb válságával küzd. A magas bérek és egyéb jóléti juttatások miatt az elmúlt pár évben jelentősen csökkent az ország versenyképessége, ami számos munkahely megszűnéséhez vezetett. Noha a dán munkanélküliség még mindig az egyik legalacsonyabb Európában, abban szinte mindenki egyetért, hogy a skandináv jóléti modell jelentős kiigazítására, átalakítására van szükség, ha az ország változatlanul a nemzetközi élvonalban kíván maradni az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény tekintetében.
A dán választásokról lásd még az Index cikkét.