Ritka vendég Aarhusban

Immár hetek óta rendkívül egzotikus vendég tartja izgalomban a dán, sőt az egész nyugat-európai ornitológus-társadalmat. Az aarhusi egyetemi park egyik mesterséges tavában január közepén váratlanul egy bering-tengeri sirály (Laurus glaucescens; gråvinget måge) bukkant fel. A madár a csendes óceán északi részén, Kanada, Alaszka, Japán és Oroszország partjainál honos, és rendkívül ritkán látható Európában. Most viszont esélye sem volt rá, hogy észrevétlen maradjon: az új lakhelyéül választott tó (gyakorlatilag medence) alig 50 méterre van a biológiai tanszék és a természettudományi múzeum épületétől. 

Bering-tengeri sirály az aarhusi egyetem parkjában. Fotó: Allan Kjær Villesen

A madár újbóli megjelenésének (az elmúlt két télen is járt már erre) néhány perc alatt híre járt az egyetemen, másnap pedig már Németországból, Norvégiából és Hollandiából is felkerekedtek a madarászok, hogy láthassák és lefényképezhessék a ritkaságot. Sokan több napot töltöttek a mínusz 8-10 fokos hidegben, mivel nem tudtak betelni a (szerintem egyébként nem túl szép) állat látványával. A madár egyébként szemmel láthatólag remekül érzi magát az egyetemen. Minden nap pár órát a kikötőben és a szomszédos tengerparton tölt (ahol szintén tábort ütött több madarász), ideje többi részében pedig békésen sétálgat a többi madár között és válogat a neki dobált bőséges eleségből. 
(További képek a vendégről itt)

Egy város nevet vált

Hamarosan sok dolguk akad a kartográfusoknak: Dánia második legnagyobb városa január 1-től nevet változtat – legalábbis írásban. A városi önkormányzat ugyanis tegnap úgy döntött, hogy Århus nevét hivatalosan a jövő évtől Aarhus-ként kell írni. Noha ezzel csupán a régi, 1948 előtti írásmódot állították vissza, az elhatározást nem a hagyományokhoz való ragaszkodás, hanem kőkemény racionális és üzleti megfontolások motiválták. 

Röviden arról van szó, hogy az Å betű (és másik két egzotikus dán társa, az Æ és az Ø) nem kompatibilis a számítógépek és az internet modern világával, mivel nem szerepelhet e-mail címekben, honlapok címeiben, és aki nem skandináv billentyűzetet használ, az általában leírni sem tudja őket. A dánoknak mindez persze nem okoz gondot: angol billentyűzeten egyszerűen AA-t írnak Å, AE-t Æ és Ö-t vagy OE-t Ø helyett. Egy külföldi viszont ritkán van tisztában ezekkel a hangmegfelelésekkel, így kínjában általában sima A-val próbálja helyettesíteni az Å-t, ami gyakran félrevezeti az internetes portálokat és keresőket. Szakértők szerint ez, az eddigi íráskép által keltett zavar gyakran "láthatatlanná" teszi a várost az interneten, aminek komoly gazdasági következményei vannak. Ezt szeretnék elkerülni azzal, hogy ezentúl  mindenki, mindenütt Aarhus-t ír majd.

Århus lakói egyébként egyáltalán nem lelkesednek a küszöbön álló változásért. 57 százalékuk a névváltoztatás ellen foglalt állást egy friss közvélemény-kutatásban, és csak 34 százalékuk támogatta az új írásképet. Érdekes módon azzal egyetlen általam olvasott cikk sem foglalkozik, hogy mennyibe fog mindez kerülni a városnak. Noha az e-mail címeket és a honlapok domain neveit nem kell lecserélni (hiszen azokban eddig is az AA betű szerepelt), az intézményeknek, hivatalos szerveknek előbb-utóbb új levélpapírt, táblákat, bélyegzőket kell gyártatniuk, ami általában nem olcsó mulatság. Szerencsére vannak néhányan, akiket egyáltalán nem érint a változás. Munkaadóm, az århusi egyetem például sosem állt át az 1948-ban bevezetett „modern” (és most eltörölt) írásmódra, és mindig is mint Aarhus Universitet létezett. Ezzel most alighanem több millió koronát spórolnak meg. 

A magas költségek és a változásokkal szembeni ellenállás miatt valószínűleg Århusban is több évtized telik majd el, amíg az régi-új írásmód egyetemessé válik. Hasonló történt Aalborg esetében is: városunk hivatalosan 1984-ben változtatta vissza a nevét Ålborg-ról, de még ma, több évtized után is lehet találkozni itt-ott a korábbi névvel.

Konyec megint

Az aarhusi magyar konzulátus jóvoltából mi is megünnepeltük a vasfüggöny lebontásának 20. évfordulóját. Ma délután volt ugyanis az eseményre emlékező, három magyar, illetve Magyarországon alkotó neves plakátművész (Krzystof Ducki, Orosz István és Pócs Péter) alkotásaiból összeállított kiállítás megnyitója az aarhusi városházán.

Az ilyenkor szokásos ünnepi beszédek mellett (amelyek egyikét Nikolai Vammen, a város szociáldemokrata polgármester szolgáltatta) volt valódi pogácsa, no meg többféle remek magyar bor is. A megjelentek túlnyomó többsége természetesen Dániában élő magyar, illetve hozzájuk valahogy kapcsolódó dán volt, akik legtöbbje sajnos csak a hasonló eseményeken verődik össze évente egyszer-kétszer.

Érdekes élmény volt viszontlátni a régi plakátokat, amelyek közül több 89-90-ben sokunknak oly sokat jelentett. Én például még ma is meg tudnám mutatni azt a tűzfalat Nyíregyházán, amelyen először láttam az MDF „Tovarisi konyec” plakátját a hájas katonatarkóval, sőt talán még azt az érzést is fel tudom idézni, amit a látványa okozott. Egy sarokkal odébb pedig a Dunakör egyik vízlépcső ellen tiltakozó plakátja lógott akkoriban – és íme, most itt szerepel az is. (Arra is pontosan emlékszem még, amikor elkunyeráltam egy példányt egy plakátragasztótól a legendás Fideszes "Tessék választani" plakátból, amely Brezsnyev és Honecker egy különösen intim pillanatát örökítette meg – bár az itt persze nem szerepel).

A kiállítás egyik erőssége, hogy az anyagban a művészi, grafikai szempontból értékes alkotások dominálnak a pusztán pártpolitikai mondanivalójúakkal szemben. Ez persze nem azt jelenti, hogy néhány pártokkal kapcsolatos következtetés ne lenne kézenfekvő. Bárki bármit gondoljon is például a mai (vagy akár a korábbi) SZDSZ-ről, a kiállítást látva az azért tagadhatatlan, hogy 20 éve az ő plakátjaik képviselték a műfaj csúcsát , mind a politikai mondanivaló, mind a művészi kivitelezés tekintetében.

A kiállítás szeptember 20-ig látható aarhusban (sajnos immár pogácsa és bor nélkül). Ezután rövid országos turnéra indul, amelynek végén az anyag a nagyszerű aarhusi plakátmúzeumba kerül.

80 éves az Århusi Egyetem

Munkahelyem, az Århusi Egyetem ebben a hónapban ünnepli 80. születésnapját.

Az 1920-as években több jütlandi város harcolt a második dán egyetem indításának jogáért. A győztes végül Århus, az ország második legnagyobb városa lett, és 1928-ban 64 diák kezdte meg tanulmányait az új intézményben. Az oktatás kezdetben meglehetősen mostoha körülmények között, bérelt tantermekben folyt, és az intézmény költségvetése az első évben mindössze 33 000 korona volt, melyet a városi önkormányzat biztosított.

Århus és a dán kormány megállapodása szerint az egyetem üzemeltetési költségeit később az állam vállalta át, míg az új egyetemi negyed építését a város finanszírozta. E célból Århus polgárai több gyűjtést rendeztek; egy helyi téglagyáros például 1 millió téglát adományozott az újonnan épülő egyetemi negyednek. Az 1930-as években fokozatosan épült ki a jelenlegi egyetemi komplexum a város északi részén. Az egységes stílusú, sárga téglából épült épületeket, melyek egy hatalmas parkot ölelnek körbe, három helyi építész, Kay Fisker, C.F. Møller és Povl Stegmann tervezte. (Részletesebb felbontásért kattints a képre.)

Jelenleg az egyetemnek 35 ezer diákja és 8500 alkalmazottja van, költségvetése 4, 5 milliárd korona. Ide járt egy évig a dán királynő is (politológiát és régészetet hallgatott), fia, Frederik trónörökös pedig politológusi diplomát is szerzett itt. A nyelvészeti tanszék, ahol dolgozom, az régi egyetemi komplexumban, pontosabban ebben az épületben van (a légifotó felső szélén):

Tanszékünk:

Irodám, amit egy lengyel lánnyal közösen használok:

Szobatársam, Kamila:

A központi épület; az Aula kívülről. A nyelvészeti tanszék a háttérben jobbra, a fa mögött:

Az Aula:

Végül kilátás az ablakból az egyetemi parkra, jobbra az Aulával. Télen, amikor a lombok nem takarják, tisztán látszik a tenger, illetve a belváros.

Az első képen az egyetem logója, két delfin és egy horgony. Lásd még egy ismeretlen magyar diáklány képeit itt.