Királynő élőben

Holnap, január 11-én este tévétörténeti szempontból rendkívüli eseménynek lehet részese az a feltehetően több milliónyi dán, aki este 8-kor a TV2-őt választja kikapcsolódásul: a dán királynő életében először ad majd élő tévéinterjút. Noha az uralkodó, angol kollégájával ellentétben, aki köztudottan sosem ad interjút, gyakran szerepel tévéinterjúkban, de ezeket korábban mindig előre rögzítették és gondosan szerkesztették. 

II. Margit dán királynő

 Az esemény apropója II. Margit (Margrethe 2.) közelgő negyvenéves jubileuma, amit országszerte megünnepelnek: a királynő 1972. január 14-én lépett trónra, apja, IX. Frigyes (Frederik 9.) halála után. Az évforduló kapcsán több közéleti szereplő is felvetette, hogy esetleg közeleg az ideje, hogy a hamarosan 72 éves királynő lemondjon, és fiának, az igen népszerű Frigyes hercegnek (Kronprins Frederik) engedje át a trónt. A téma alighanem a szerda esti interjúban is szóba kerül majd, és sokan izgatottan várják a királynői választ, annak ellenére, hogy Margit már korábban bejelentette, hogy a dán tradícióknak megfelelően élete végéig szolgálni kívánja hazáját.      

Tovatűnt ígéretek

Kéthetes intenzív, szigorú titoktartással övezett kormányalakítási tárgyalások után hétfőn megalakult az új, hárompárti dán kabinet. A Helle Thorning-Schmidt által vezetett baloldali koalíciós kormány több tekintetben is történelminek nevezhető. Azon kívül, hogy az országnak először van női miniszterelnöke, a miniszterek között találjuk minden idők legfiatalabb miniszerét, a mindössze 24 éves, az adóügyekért felelős Thor Möger Pedersen személyében. Részben neki is köszönhető, hogy az új kormány a legalacsonyabb átlagéletkorral büszkélkedhet Európában. 

További újdonság, hogy most először került a kormányba első generációs bevándorló, ráadásul nem is akármilyen posztra. A 44 éves, indiai születésű, eredetileg hindu vallású, bár időközben megkeresztelkedett Manu Sareen egyházügyi miniszterként a dán lutheránus államegyház működését is felügyeli majd. Végezetül azt is érdemes megjegyezni, hogy a baloldali Szocialista Néppárt (SF) több évtizedes fennállása során most először vesz észt a kormány működésében. Igaz, ehhez komoly áldozatokat kellett hozni: a kormányképessé válás érdekében a szocialisták elmúlt négy évben rengeteg követelésükről lemondtak, ami komoly népszerűség- és arculatvesztéshez vezetett. 

A hétfőn nyilvánosságra hozott új kormányprogram számos meglepetéssel szolgált. Ez elsősorban a második legnagyobb koalíciós partnernek, a Radikálisoknak köszönhető, akik a várakozásoknál is jobban szerepeltek a választásokon. E miatt aztán számos központi elképzelésüket sikerült ráerőltetniük a meggyengült szociáldemokratákra és szocialistákra. Összességében azt mondhatjuk, hogy számos eredeti baloldali választási ígéret nem került be a kormányprogramban (pl. milliomosadó, osztályonként két tanár az alsóbb osztályokban, adókedvezmény a lakásvásárlóknak stb.). Gazdasági vonalon nagyjából a korábbi polgári kormány irányvonala folytatódik. Érvényben marad például a korengedményes nyugdíjazás és a munkanélkülieknek járó segélyezés szabályainak szigorítása, amelyet még az előző kormány vezetett be a Radikálisok támogatásával. 

Az új dán kormány. Fotó: Lars Krabbe

Továbbra is aktuális viszont a szocialisták egyik központi elképzelése, mely bevezetné az útadót a Koppenhága belvárosába behajtó gépjárművek esetében. Az ebből befolyó jövedelmeket a tömegközlekedés látványos fejlesztésére kívánják fordítani. A tervek szerint például harmadával csökken majd a havi buszbérlet ára, hogy ezzel is vonzóbbá tegyék a tömegközlekedési eszközök használatát. Ez is jelzi, hogy a kormány ambíciója, hogy az egész világ legzöldebb kabinetjeként vonuljon be a történelembe - ami alatt természetesen nem politikai tapasztalatlanságot, hanem a környezetvédelmi szempontok minél teljesebb érvényesítését értik. 

A környezetvédelem mellett van még egy terület, ahol már most is látványos szakítás tapasztalható az előző kormány politikájával, ez pedig a bevándorlás és integráció területe. Enyhítenek például az igen szigorú családegyesítési szabályokon, eltörlik a bevándorlás engedélyezéséhez szükséges vizsgát, és ezután öt év után is lehetséges lesz végleges letelepedési engedélyhez jutni (az eddigi nyolc év helyett), feltéve, hogy ezen időszak alatt a bevándorló legalább három évig munkaviszonyban állt. Szintén egyszerűbb lesz a dán állampolgárság megszerzése. Engem személy szerint valószínűleg az a változás érint majd leginkább, amely lehetővé teszi a kettős állampolgárságot Dániában. 

Ami pedig a továbbiakat illeti: az új kormány számára ma már véget is érnek a mézeshetek, hiszen ma kerül sor a kormányprogram részletes parlamenti vitájára. Alighanem kiélezett szócsatákra számíthatunk, bár az igen erős parlamenti ellenzék sincs könnyű helyzetben, amikor fogást akar találni Thorning-Schmidt kabinetjén. Kézenfekvő lenne ugyan az új  miniszterelnök szemére hányni, hogy számos fontos választási ígéretét szegte meg rekordgyorsasággal, ám magukat a változtatásokat aligha kritizálhatják, hiszen legtöbbjük ott szerepelt a jobboldali pártok választási programjában. Aligha vádolhatják tehát azzal az új kormányt, hogy gazdasági összeomlás felé vezeti az országot, hiszen nagyjából az általuk kívánatosnak tartott úton halad tovább.

Kormányváltás Dániában

A tegnap lezajlott dán parlamenti választás voksainak összeszámlálása váratlan izgalmakat hozott. Sokáig mind a közvélemény-kutatási eredményekhez, mind pedig az exit poll felmérésekhez képest meglepően szorosnak ígérkezett az eredmény, és csak éjfél körülre dőlt el véglegesen, hogy a szociáldemokrata vezér, Helle Thorning-Schmidt személyében az ország első női miniszterelnöke léphet hivatalba.

Helle Thorning-Schmidt. Fotó: Mogens Flindt

Teheti ezt annak ellenére, hogy pártja az utóbbi 100 év leghalványabb választási eredményét érte el, és fő koalíciós partnere, a Szocialista Néppárt (Socialistiske Folkeparti, SF) is jelentősen visszaesett. A kormányváltást így alapvetően két tényező tette lehetővé: a harmadik baloldali párt (Enhedslisten) és a Throningot támogató középpárt, a Radikálisok (kódjuk az alábbi táblázatban B) látványos megerősödése, valamint a kisebbik jelenlegi koalíciós partner, a Konzervatív Párt (C) kudarca. A választás egyik érdekessége, hogy a tízéves kormányzás után sokak által leírt, elhasználódottnak vélt Liberális Párt (Venstre) váratlanul jól szerepelt: 47 mandátummal az ország legnagyobb pártja lett, és ezzel még legutóbbi eredményein is sikerült javítania.

Johanne Schmidt Nielsen (Enhedslisten) Lars Løkke Rasmussen távozó miniszterelnökkel vitázik. Fotó: Ehrbahn Jacob.

A parlamenti választás legnagyobb nyertese a szélsőbaloldali-környezetvédő, több kisebb ex-kommunista töredékpártot összefogó Egységes Lista (Enhedslisten, az alábbi táblázatban Ø-vel jelölve), amely eddigi négy mandátumát megháromszorozva, 12 képviselőt küldhet az új parlamentbe. Ez elsősorban vezetőjének, a karizmatikus, mindössze 27 éves Johanne Schmidt Nielsen-nek köszönhető, aki a választási kampány során üstökösként robbant be a dán közéletbe és három hét alatt az ország legnépszerűbb politikusává vált. A távozni kényszerülő liberális-konzervatív kormányt 10 éven át kívülről támogató populista, bevándorlásellenes Dán Néppárt (Dansk Folkeparti, DF) története során először vesztett mandátumokat (szám szerint hármat).  

A tegnapi parlamenti választás részletes eredményei.

Abban a legtöbb politikai elemző egyetért, hogy az új kormányfő nem lesz könnyű helyzetben. Egyrészt már most látható, hogy igen nehéz lesz a kormányt alkotó és azt kívülről támogató négy, nagyon különböző választói rétegeket és politikai filozófiát képviselő párt érdekeit összehangolni. Többen ezért egyenesen azt jósolják, hogy a baloldali kormány egy évet sem ér meg, és már tavasszal összeroppan a belső feszültségek és az erős ellenzék együttes nyomása alatt. 

Szavaz a család

Thorning-Schmidt helyzetét az sem könnyíti meg, hogy olyan időszakban kell átvennie a kormányrudat, amikor Dánia újkori történelmének legsúlyosabb válságával küzd. A magas bérek és egyéb jóléti juttatások miatt az elmúlt pár évben jelentősen csökkent az ország versenyképessége, ami számos munkahely megszűnéséhez vezetett. Noha a dán munkanélküliség még mindig az egyik legalacsonyabb Európában, abban szinte mindenki egyetért, hogy a skandináv jóléti modell jelentős kiigazítására, átalakítására van szükség, ha az ország változatlanul a nemzetközi élvonalban kíván maradni az életszínvonal és a gazdasági teljesítmény tekintetében.
A dán választásokról lásd még az Index cikkét.

Választások előtt

Múlt péntek óta Dánia lázasan készül a soron következő parlamenti választásokra: Lars Løkke Rasmussen miniszterelnök ugyanis a hosszas találgatásoknak véget vetve szeptember 15-re tűzte ki a voksolás időpontját. Ha hinni lehet a közvéleménykutatásoknak, akkor Dánia hamarosan búcsút mond az országot 2001 októbere óta irányító liberális-konzervatív (Venstre-Konservative Folkeparti) kormánynak, amely a szélsőséges Dán Néppárt (Dansk Folkeparti) külső támogatásával volt képes a kormányzásra. A küszöbön álló választások jelenlegi esélyese ugyanis a szociáldemokraták 45 éves elnökasszonya, Helle Thorning-Schmidt, aki a Szocialista Néppárt (Socialistisk Folkeparti) és a Radikálisok (De Radikale) részvételével szeretne kormányt alakítani. Ha bejönnek az előrejelzések, akkor az ő személyében az ország első női miniszterelnökét üdvözölhetjük majd. 

Helle Thorning-Schmidt és Lars Løkke Rasmussen

További újdonság, hogy a kampány kiemelt témái között ezúttal a gazdasági kérdések (munkanélküliség, lakáspiac, hitelpolitika, hosszú távú gazdasági stabilitás) dominálnak, míg a legutóbbi három választási kampány főleg a bevándorlási politika jegyében zajlott. 

A dán választójogi törvény értelmében a 175 parlamenti képviselő közül 135-öt egyéni választókörzetekben választanak, egyfordulós rendszerben. Hozzájuk csatlakozik további 2 Feröer-szigeteki és 2 grönlandi politikus, akik azonban dán belpolitikai kérdésekben általában nem szavaznak. Az egyéni választókörzetekben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja, nincs tehát szükség 50% plusz 1 fő szavazatára, mint a jelenlegi magyar választási rendszerben. A fennmaradó 40 szavazatot kompenzációs listák szerint osztják szét. Az alacsony, mindössze 2%-os bejutási küszöbnek köszönhetően a most végéhez közeledő parlamenti ciklusban 9 dán párt képviseltette magát a parlamentben.

A választási rendszer további érdekessége, hogy minden választópolgár egy szavazatot adhat le, de azt ő dönti el, hogy voksával egy konkrét politikust vagy egy politikai pártot támogat. Más szóval: aki pártlistára szavaz, az nem szavazhat egyéni jelöltre, és fordítva. A dánok hagyományosan nagyon nagy (80 százalékot meghaladó) százalékban mennek el szavazni – és ez alighanem az idén sem lesz másként.