Trónöröklés eldöntve

Kettővel korábbi bejegyzésem óta Dánia is túl van az európai parlamenti választásokon, illetve a trónörökléssel foglalkozó népszavazáson, és az utóbbi eredményével még adós vagyok. Emlékeztetőül: az alkotmánymódosítási javaslat a trónöröklést az elsőszülöttséghez kívánta kötni, a gyermek nemétől függetlenül, szemben a jelenlegi gyakorlattal, amely a fiúkat részesíti előnyben.

Nos, a referendum eredménye a vártnál jóval kevésbé volt szoros, elsősorban a viszonylag magas, 58,5 %-os részvételnek köszönhetően. Az alkotmánymódosítást végül a választásra jogosultak 45, 5%- szentesítette. (Ehhez egyébként már 40% is elég lett volna.)

Bár a javaslat nagy vitát keltett a társadalomban, a papírforma szerint a most szavazók elenyésző hányada fogja csak megérni, hogy Dániában a most uralkodó II Margit halála után ismét királynő olvassa fel a szilveszteri beszédet a tévében. Mind a mostani, mind az utána következő trónörökös ugyanis egy személyben elsőszülött és férfi, azaz az új szabályozás szerint is jogosult a trónra. Ez azt jelenti, hogy a legközelebbi királynő a most három és féléves Christian herceg (a képen apja, Frederik trónörökös karján) majdan esetleg születő elsőszülött lánya lehet, persze csak apja halála után. Könnyen lehet, hogy erre pedig legalább hetven évet kell majd várni – feltéve ha egy-egy hirtelen haláleset fel nem gyorsítja az eseményeket.

Érdekesek voltak egyébként a törvényjavaslat vitája során elhangzott ellenérvek is. Sokan azt kifogásolták, hogy miért kellet erről az egészről most dönteni, hiszen, mint láttuk, az ügynek semmi apropója nincsen. Mások, elsősorban a baloldalon, arra hívták fel a figyelmet, hogy a királyi ház ezzel még nem válik egycsapásra modern, demokratikus intézménnyé. A trón betöltésénél továbbra sem érvényesül például az alkalmasság elve, és az alkotmány változatlanul kimondja azt is, hogy uralkodó csakis a lutheránus egyházhoz tartozó személy lehet. Megint mások az egész kérdést egy új, átfogó alkotmányozási folyamat keretében szerették volna megoldani, hiszen, mint legutóbb írtam, a dán alkotmányra igazán ráférne egy kis fazonigazítás. Végül olyanok is akadnak, akik komolyan hisznek benne, hogy egy igazi uralkodónak hím ivarszervekkel kell rendelkeznie, azaz az ország évszázados hagyományaira hivatkozva utasítottak el mindenféle változtatást.