Vincent király várat magára

Többhetes, a dán társadalom széles rétegeit megmozgató találgatás ért véget tegnap délután a koppenhágai Holmen templomban, amikor a dán trónörököspár végre elárulta, hogy milyen nevet választott január 8-án született ikreinek. A fogadóirodák a William, Valdemar, illetve az Ingrid és Mathilde neveket favorizálták, és a közvélemény nagy része is egyetértett abban, hogy a gyerekek tradicionális neveket kapnak majd. Ezzel szemben Frederik és Mary szinte mindenkit meglepett, amikor keresztvíz alá tartották Vincent Frederik Minik Alexander-t és Josephine Sophia Ivalo Mathilda-t. A névválasztáskor ugyanis több, évszázadokra visszamenő hagyománnyal is szakítottak. Így például a nevek egyikét sem viselte korábban dán uralkodó, mint ahogy a házaspár nagyszüleihez, dédszüleihez sem köthető egyik sem. Ez az első eset továbbá, hogy a királyi ház tagjai grönlandi neveket is kaptak (Minik és Ivalo). Ez utóbbi tény Frederik trónörökös Grönlandhoz fűződő nagyon erős személyes kötődését is szimbolizálja. A megfigyelők konklúziója az volt, hogy a névválasztáskor Frederik és Mary olyan neveket választott, amelyek tetszenek nekik, és nem olyanokat, amiket a hagyományok előírnak. Ez a szempont persze a mai kor átlagemberének teljesen triviális, de a királyi családban eddig nem érvényesült. 

Királyi keresztelő. Fotó: Jens Dresling

Az én személyes érdeklődésem a dán királyi család ügyei iránt igen mérsékelt, és az egészet csupán azért említem, mert ezen a blogon többször is írtam a dán névadási szokásokról. Én a magam részéről korántsem gondolom, hogy a királyi ikrek névadása radikális szakítást jelentene a tradíciókkal. Mint már arról korábban is írtam, a régi dán hagyomány szerint az első gyerekek közeli családtagok neveit kapták, egy igen merev, pontosan szabályozott rendszer szerint, és a szülők személyes preferenciái csak a későbbi gyerekek esetében juthattak szerephez. A királyi család esetében ez a szempont azzal egészül ki, hogy a trónra reális eséllyel pályázó leszármazottak csak bizonyos neveket kaphatnak - mint azt alább látni fogjuk. Elég egy pillantást vetni a trónörököspár két idősebb gyerekének neveire, hogy rájöjjünk: ezen szempontok az ő esetükben is maradéktalanul érvényesülnek. 

Elsőszülött fiuk például Christian Valdemar Henry John néven éli életét. A Christiant és a Valdemart számos korábbi dán uralkodó is viselte, Henry és John pedig a két nagyapa neve. Másodszülött húga a keresztségben az Isabella Henrietta Ingrid Margrethe neveket kapta. Ezek közül kettőt (Isabella és Ingrid) korábban már viselték dán királynék, Margrethe a jelenleg uralkodó nagymama neve, Henrietta pedig az apai nagyapa ágán szerepel a családfán. Véleményem szerint a szülők akkor lettek volna igazán merészek, ha nem a harmad-, hanem az elsőszülött fiukat nevezik Vincentnek. Ez a döntés egyébként igencsak feldobta volna a királylistát és egyúttal megkönnyítette volna a későbbi korok kisiskolásainak dolgát a történelemórán. Ennek szemléltetésére álljon itt a legutóbbi több mint ötszáz év uralkodóinak listája, dán nyelvű linkekkel:

1448 - 1481 Christian 1.

1481 – 1513 Hans

1513 – 1523 Christian 2.

1523 – 1533 Frederik 1.

1534 - 1559 Christian 3.

1559 – 1588 Frederik 2

1588 – 1648 Christian 4. 

1648 – 1670 Frederik 3.

1670 – 1699 Christian 5.

1699 - 1730 Frederik 4.

1730 - 1746 Christian 6.

1746 - 1766 Frederik 5.

1766 - 1808 Christian 7.

1808 - 1839 Frederik 6.

1839 - 1848 Christian 8.

1848 - 1863 Frederik 7.

1863 - 1906 Christian 9.

1906 - 1912 Frederik 8.

1912 – 1947 Christian 10.

1947 – 1972 Frederik 9.

1972 - Margrethe 2.

Mivel az ikrek csupán negyedikek és ötödikek a trónöröklési sorban, elenyészően csekély annak a valószínűsége, hogy a következő két nemzedékben olyan személy kerüljön a trónra, aki új névvel gazdagítaná a fenti, igen egyhangú listát. A papírforma szerint a következő két uralkodót Frederik 10.-nek és Christian 11.-nek hívják majd, ami aligha tekinthető forradalmian merész névválasztásnak.