Nem mintha ez a kép pontatlan lenne, hiszen a fennmaradt források szerint tagadhatatlanul voltak ilyen kinézetű vikingek is (bár a viking sisak csak szűk körben és csakis ceremoniális célokra volt használatos). Ám a viking gyűjtőnév rengeteg különböző kinézetű, származású és életmódú embert fog össze, akik közül csak viszonylag kevesen éltek rablásból és kalandozásból. Bár a helyi lakosság életére kétségtelenül ezek a harcos, rabló-fosztogató skandinávok tették a legnagyobb benyomást, a vikingek között találunk királyokat, földművelő telepeseket, felfedezőket, zsoldosokat, kereskedőket, diplomatákat, adóbehajtókat, mérnököket és építészeket, hogy a költőket és egyéb írástudókat ne is említsük.
Ez a sokszínűség persze teljesen érthető, ha figyelembe vesszük, hogy a viking világ időben és térben is óriási kiterjedésű. A történészek a viking kort 793 és 1100 közé teszik, és ez alatt a háromszáz év alatt skandináv származású emberek fontos, sok esetben meghatározó szerepet játszottak Európa életében, Írországtól a Volgáig és Grönlandtól Spanyolországig és a Balkánig. Az „egyszerű”, vért nem ontó viking képe persze jóval kevésbé romantikus mint a kecses hajókon tengerre szálló, majd a ködből meglepetésszerűen előbukkanó harcosoké, így nem csoda, hogy az évszázadok során lassan kikristályosodott a médiaviking sematikus figurája. Ezt az alakot aztán az elmúlt évtizedekben a dán, svéd és norvég futballszurkolók fejlesztették tökélyre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése