Gyermekvállalás Dániában

Trisztán születése óta sokan kérdezték, hogy milyenek Dániában a gyerekvállalás körülményei. Nos, itt egy rövid összefoglaló.

Édes otthon

A dán törvények a gyerek születése előtt 4 hét szabadságot biztosítanak minden kismamának. Szülés után az anyának 14 hét, az apának pedig 2 hét szülési szabadság (barselsorlov) jár. Ennek lejárta után kezdődik a 32 hét szülői szabadság (forælderorlov), ami tetszés szerint osztható meg a két szülő között. Például mindketten választhatnak 16 hetet (amit vagy együtt, vagy egymást követve töltenek otthon), de gyakran csak az egyik szülő, (általában az anya), marad otthon. A statisztikák azt mutatják, hogy egy átlagos dán apa 3,4 hetet, míg egy anya 42,3 hetet tölt otthon a gyerekkel. Sokan ezt az aránytalanságot igazságtalannak érzik, és az utóbbi időben fellángolt a vita arról, hogy hogyan lehetne az apák számára vonzóbbá tenni a szülői szabadságot. Erről többet majd a legközelebbi bejegyzésben.

A szülőknek joguk van arra is, hogy a 32 heti szülői szabadságból egy 8 és 13 hét közötti időszakot későbbre tartalékoljanak – de legfeljebb a gyerek 9 éves koráig. Örökbefogadás illetve ikerszülés esetén is a fenti rendszer érvényes, azaz ikrek után nem jár hosszabb szülői szabadság. Röviden:

• 4 hét az anyának szülés előtt
• 2 hét az apának szülés után, melyet az első 14 hétben kell kivennie
• 14 hét az anyának szülés után (ebből az első két hét kötelező, a többi választható)
• 32 hét megosztható a két szülő között

Összesen tehát majdnem egy évet tölthetnek otthon a szülők. Erre az időszakra a törvény heti bruttó 3515 korona (kb. 110 000 Ft) GYES-t biztosít. Ha a szülök még tanulnak, akkor az anya 12 hónapi, az apa pedig 6 hónapi extra állami ösztöndíjat kap, vagyis ennyivel hosszabbodik meg a tanulmányi időszak.

Mindez csak a törvényi minimum, mert sok esetben a munkaszerződés jóval kedvezőbb viszonyokat biztosít a gyermekvállalásra. Ez általában hosszabb otthonlétet és / vagy annak egy részére teljes fizetést jelent. Ane például már a szülés előtt 8 héttel szabadságra mehetett, és 24 hétig teljes fizetést kapott. De bármilyen kedvező is a munkaszerződés, az csak egészen kivételes esetben fordul elő, hogy a szülő a gyerek egy éves kora után is otthon maradhat.

Anyák karrierrel

Mindez persze azzal jár, hogy a legtöbb dán gyerek 6-8 hónapos korában elkezdi a bölcsődet, illetve a gyermekmegőrzés valamilyen alternatív formáját. Ez sok magyarnak brutálisan korainak tűnhet, de a dán családok túlnyomó többségének nem jelent problémát. Egyrészt a legtöbb intézmény igen magas színvonalú, másrészt Dániában a világon az egyik legmagasabb a női foglalkoztatottság (72 %), és a társadalmi elvárás a nőket kifejezetten ösztönzi a munkavállalásra. Ez különösen igaz a jelenlegi gazdasági helyzetben; gyakorlatilag teljes a foglalkoztatottság, és sok területen, elsősorban a tipikus női szakmákban komoly munkaerőhiány van. Harmadrészt az uralkodó pedagógiai szemlélet az, hogy egyéves kor után a gyerekeknek már szüksége van rendszeres kortárs kapcsolatra, amit leginkább a bölcsőde tud biztosítani. Persze az ilyesmit nem árt fenntartásokkal kezelni, hiszen a mindenkori pedagógiai elméletek hajlamosak az adott politikai rendszer döntéseit támasztani alá, de a dologban lehet valami, ha belegondolunk, hogy Trisztánt már most is mennyire érdeklik a többi gyerekek, és milyen szívesen játszik -ha még nem is velük, de már mellettük.

Érdekes módon a nők nagyarányú foglalkoztatottsága nyugat-európai mércével mérve magas születési aránnyal párosul (1.8 gyerek /nő, az EU 1.5-ös átlagához képest). Ez megintcsak a jól fejlett ellátási rendszert dícséri.

Bölcsiben

A gyermekmegőrzésre visszatérve: annak három legtipikusabb formája (1) a hagyományos bölcsőde, (2) a magán- illetve önkormányzati gyermekmegőrzés, illetve (3) egy dada alkalmazása. A második forma azt jelenti, hogy egy, a helyi önkormányzat által jóváhagyott nő otthon a saját lakásában vigyáz 3-4 gyerekre. Mindez intézményesített és szabályozott, például az önkormányzat rendszeresen ellenőrzi, hogy a lakás megfelel-e a higiéniai és biztonsági követelményeknek. A bölcsődék nem olcsók, ami sok családot arra késztet, hogy dadát keressenek. Ezek általában fiatal, 17-21 év közötti lányok, általában minden különösebb tapasztalat nélkül, akik egy évre szoktak szerződni. Általában nem laknak a családdal.

Mi a magunk részérol ez utóbbi megoldást kizártuk, de azt még nem tudjuk, hogy Trisztán állami bölcsődében vagy egy magánszemélynél kap-e helyet november 1-től, amikor Ane visszamegy dolgozni.