Erdősirató

Amikor októberben otthon jártam, szomorúan tapasztaltam, hogy a Tölgyes csárda körül a Nyíregyházi Városüzemeltető és Vagyonkezelő KHT elszántan írtja a Sóstói erdő öreg fáit. Elsősorban a 100 év körüli kocsányos tölgyek esnek áldozatul a ritkításnak, a kihelyezett tájékoztató tábla szerint biztonsági okokból. A tábláról azt is megtudjuk, hogy a kivágott fák helyére hamarosan újakat telepítenek, ám arról nincs szó, hogy milyen fajok veszik majd át a kocsányos tölgyek helyét. A közelmúlt erdőgazdálkodási gyakorlatából kiindulva azonban nem alaptalan a gyanú, hogy az érintett területen hamarosan tájidegen, sorokba telepített fák között sétálhatunk.

Mindez azért különösen nagy kár, mert a Sóstói erdő a Nyírség nagy részét egykor borító ősi homoki tölgyesek egyik legszebb maradványa. Ezek az erdők még 19. században is viszonylag gyakoriak voltak a környéken, mára azonban csak foltokban maradtak meg. A Sóstói erdő egy észak-déli irányú dombháton helyezkedik el. Különlegessége, hogy a más homoki tölgyesekhez hasonlóan együttesen fordulnak elő benne a hegységekből ismert, zártabb erdőket kedvelő, és a keleti pusztákra jellemző fajok. Ezek a Sóstói erdőben három erdőtípust alkotnak: a gyöngyvirágos tölgyest, a keményfás ligeterdőt és a pusztai tölgyest.

Sajnos az utóbbi évtizedekben az erdő állapota nagyon leromlott, területe pedig folyamatosan csökken. A Sóstói erdő sosem volt nagy, de mára az eredeti kb. 600 hektárból csupán 360 maradt. A Tanárképző Főiskola, majd a "milliomosnegyed" építése jelentős területeket szakított ki az erdőből, amely 20. század elején még az Erdő sor vonaláig húzódott. Ráadásul úgy tűnik, az erdő zsugorodása korántsem ért véget. Nemrégiben terjedt el a hír, hogy egy magántulajdonban lévő erdőrészen a tulajdonos úszómedencés villa építését tervezi.

Az erdő állapotának romlásáért több tényező felelős, amelyek mögött közvetve vagy közvetlenül az ember áll. Az első probléma a talajvízszint csökkenése, amelyet az éghajlati viszonyok változása és a város vízigényének folyamatos növekedése idéz elő. Ez elsősorban a gyöngyvirágos tölgyeseket sújtja, amelyek nagy része kiszáradóban van. A vízszint csökkenése miatt az őshonos, korábban domináns kocsányos tölgy több területen már nem él meg, a még meglévő, idősebb példányok közül sok pedig csúcsszáradásban szenved. Ezért, valamint az erdőirtás miatt egyre kevesebb az öreg fa, amely lakóhelyül szolgál az erdő jelentős nagy hőscincér- és szarvasbogár-állományának.

A másik probléma az őshonos, az erdő jellegét korábban meghatározó fajok visszaszorulása és a tájidegen, fajszegény fajok rohamos terjedése. Ez a pusztai tölgyeseket érinti legsúlyosabban, de változó mértékben a Sóstói erdő egészére jellemző. E folyamatban főleg az elmúlt évtizedek (és napjaink) felelőtlen, nagyüzemi erdőgazdálkodása a ludas. A 80-100 éves kocsányos tölgyállományok jelentős része a 90-es években tarvágás áldozata lett, helyükre gyakran vöröstölgy és akác került. Az előbbi faj aránya mára 18 % (és egyre nő), míg az akác már az erdő 15 %-át alkotja. Különösen az elakácosítás okoz nagy kárt azzal, hogy teljesen tönkreteszi, elgyomosítja az eredeti aljnövényzetet. Csupán a 20. század folyamán legalább nyolc ritka növényfaj tűnt el az erdőből, köztük a réti kardvirág, a homoki nőszirom és a tavaszi hérics.

A felelőtlen erdőgazdálkodást megkönnyítik a szétaprózott tulajdonviszonyok. A 360 hektárnyi területből 260 hektár állami tulajdonban van (a Nyírerdő ZRT kezelésében,) 60 hektár önkormányzati, és 40 hektár magántulajdon. A fajállomány kedvezőtlen változása ellenére a Sóstói erdő még jelenlegi állapotában is jelentős természeti értéket képvisel. Hat védett és egy fokozottan védett növényfaj él benne, és több ritka, hegyvidéki elterjedésű maradványfajt is őriz. Sajnos azonban úgy tűnik, a néhány éve megítélt Natura 2000 természetvédelmi státusz nem biztosítja a Sóstói erdő öreg fáinak megfelelő szintű védelmét.

Megjegyzés: a képek az október közepi állapotot tükrözik, röviddel az erdőirtás megindulása után.

Forrás: Süvőltő 2004/3; 2006/7

További hasznos linkek:

1. Dr. Tuba Zoltán: Nyíregyháza város florosztikai-növényföldrajzi vázlata

2. Lenti István: A nyíregyházi Sóstói-erdő gombavilága