Október 29-én reggel kellemetlen hírre ébredtem: csődbe ment a Sterling, Skandinávia legnagyobb fapados légitársasága. Az izlandi tulajdonban lévő cég végét az északi szigetország pénzügyi összeomlása okozta.
A csőddel az utasok 40000 már kifizetett, de igénybe még nem vett jegyet buktak el. Azok, akik az interneten, bankkártyával vették a jegyüket (azaz az utasok túlnyomó többsége), hideg vizet ihatnak a pénzükre. Valamivel több esélyük van a kárpótlásra azoknak, akik nemzetközi hitelkártyával fizettek, illetve valamelyik utazási irodán keresztül vették jegyüket, de a legtöbb utasbiztosítás nem terjed ki a légitársaság csődje miatt elszenvedett veszteségekre.
A dán médiákban napokig vezető hírként szerepeltek a felháborodott, magukból kikelt utasok. Legrosszabbul persze azok jártak, akiket az összeomlás hazatérőben, valamelyik külföldi reptéren ért. Más légi- és komptársaságok szolidaritásból vállalták a bajba jutott Sterling utasok hazaszállítását, de ennek az operációnak a megszervezése is több napot vett igénybe. Különösen az izgatott fel sokakat, hogy a Sterling még a csőd bejelentése előtti órákban is árulta a jegyeit.
Nekem eddig a Sterling volt a hazajutás legpraktikusabb és legolcsóbb módja, ezért beomlásuk engem is végtelenül bosszant. Vigasztal valamennyire, hogy szerencsém volt az időzítéssel: ha pár héttel, mondjuk október elején történik a dolog, akkor vagy nem jutottam volna haza, elbukva a jegyem árát, vagy pedig, különösen szerencsétlen esetben, beragadtam volna Ferihegyen. Magyarul sokkal jobban jártam, mint például Orsi barátunk, akinek a Sterling 1600 koronáját és a Szentestéjét temette maga alá. Persze még az ő vesztesége is elenyésző az 1100 Sterling alkalmazottéhoz képest, akik egyik pillanatról a másikra váltak munkanélkülivé.
Az továbbra is bizonytalan, mi lesz a volt Sterling járatok sorsa. A norvég fapados társaság Norwegian még a krach napján bejelentette, hogy kiterjeszti járatait néhány, a Sterling által hátrahagyott vonalra, és felveszi a volt Sterling dolgozók kb. harmadát. Mindez viszont nem érinti a Budapest – Koppenhága vonalat, azaz ezentúl én csak a Malévval repülhetek. Ez részben többe kerül, részben pedig több kellemetlenséggel jár, hiszen ők általában lehetetlen időpontokban repülnek, és aalborgi kapcsolatot sem biztosítanak.
2. kép: A régi szép idők. Trisztán élete első és utolsó Sterling útjára várva, Koppenhága 2008. június.
Bejegyzések
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése