Szent Iván éj Dániában

Ma van Szent Iván napja, melyet számos más, jórészt feledésbe merült népi ünneppel ellentétben a skandináv és a balti országokban ma is széles körben megünnepelnek. Pontosabban az azt megelőző éjszakát (dánul: sankthansaften), mely a skandináv ünnepkör egyik legfontosabb eseménye. A karácsonyhoz hasonlóan a Szent Iván nap, illetve éj is ősi, kereszténység előtti pogány természeti ünnep lehetett, amit aztán a keresztény teológusok új tartalommal töltöttek meg. Az egyházi ünnepkörben Keresztelő Szent János születésnapját (és egyben névnapját) ünneplik ezen a napon. (A magyar nyelvben a János – Iván változás annak a nyomát őrzi, hogy a liturgia szókincsének jelentős részét a szláv nyelvekből vettük át). Szent Iván éj azonban Európa legtöbb országában nem csak az egyházi, hanem a népi vallásosságban is fontos szerepet játszott.

Általánosan (így Magyarországon is) elterjedt volt a tűzrakás gyakorlata, népi színjátékok rendezése, valamint különféle szerelmi és jóslási praktikák űzése. Skandináv hiedelmek szerint a szent források vizének ekkor különösen erős a gyógyító ereje, mint ahogy a gyógynövényeké is, és a boszorkányok is ekkor a legaktívabbak. Nem is csoda, hogy a boszorkányok szorosan összekapcsolódnak a Szent Iván éjjel. Sokak szerint a tűzgyújtás eredeti célja a boszorkányok (valamint az ártó szellemek) elriasztása, távol tartása volt, és manapság gyakran égetnek boszorkánynak öltöztetett bábukat a Szent Iván éji máglyán.

A Szent Iván éjnek a népi időjóslásban is kitüntetett szerepe volt. Az egyik hiedelem szerint például ha ekkor esik az eső, akkor az elkövetkező hat héten el sem áll. Napjainkban a legtöbb önkormányzat, klub, egyesület rendez Szent-Iván éji ünnepséget: itt Aalborgban például legalább 15-20 különféle Szent-Iván éji esemény közül választhatott tegnap az, aki éppen nem a Németország-Ghána focimeccset nézte a tévében. Ezek a rendezvények általában egy ünnepi beszéddel indulnak, amit a máglya meggyújtása követ, miközben a jelenlévők a Midsommervisen című megzenésített Holger Drachmann verset éneklik. Van bőven enni- és innivaló is, és az ünnepség nem ritkán éjfél után ér véget.

Ez persze azt is jelenti, hogy a Szent Iván éj nem kifejezetten kisgyerek-barát esemény. A legtöbb helyen leghamarabb este 8-kor lobban fel a máglya, olyankor meg ugye egy 2-3 éves gyereknek már ágyban a helye. Ezért mi az idén a Trisztán unokatestvéreivel házi Szent Iván délutánt rendeztünk, grillezéssel és szabad téri kenyérsütéssel. Sajnos az előkészületek zűrzavarában a fényképezőgépem memóriakártyája otthon maradt, így ezúttal a más tollaival, az interneten talált képekkel kell ékeskednem. Ez persze talán nem is baj, hiszen a tipikus dán Szent Iván éj hangulatát ezek sokkal jobban adják vissza.