Dán kutatók az Északi-sarkon

Egy múlt héten indult dán expedíció nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint hogy Dánia számára szerezze meg az Északi-sark feletti rendelkezés jogát.

Az Északi-sark mint Grönland része

Július 31-én 17 dán kutató hagyta el a Spitzbergákat az Oden nevű svéd jégtörő fedélzetén, hogy az elkövetkező hat hétben olyan tudományos bizonyítékokat találjanak, amelyek alátámasztják Dánia jogát az Északi-sark körüli területekre. A LOMROG III expedíció elsődleges célja, hogy feltérképezze és elemezze az Északi-sark alatt található tengerfenék jelentős részét, és bebizonyítsa, hogy a Grönland alatt található kontinentális talapzat egészen az Északi-sarkig húzódik. Más szóval azt szeretnék bizonyítani, hogy az Északi-sark geológiailag Grönland része. A vizsgálandó területek mintegy 3-4 kilométerrel fekszenek a nagyrészt jéggel borított tenger felszíne alatt.  A dán parlament még 2003-ban hagyta jóvá a kutatási programot, melynek céljaira 350 millió koronát (mintegy 14 milliárd forintot) különített el. Az expedíció sikere lehetővé tenné Dánia számára, hogy az ENSZ illetékes szervénél igényt jelentsen be a területre. A vonatkozó ENSZ konvenció ugyanis kimondja, hogy a tengerparttal rendelkező államok felségterületüket különleges feltételek megléte esetén kiterjeszthetik a konvencionális 200 tengeri mérföldön (370,4 km) túlra. Az Északi-sark Grönland legközelebbi pontjától mintegy 280 tengeri mérföldre található. A LOMROG III expedíció tagjai várhatóan szeptember 14-én térnek vissza, ám az adatok feldolgozásával és kiértékelésével várhatóan csak a jövő év folyamán készülnek el. 

A LOMROG III expedíció tervezett útvonala. Térkép: Danmarks Radio.

Területi viták

Nem ez az első eset, hogy Dánia hasonló területi igénnyel lép fel: idén júniusban a dán kormány már jelezte igényét egy nagyjából 115.000 négyzetkilométeres tengerfenékre

Grönlandtól délre. Mivel e terület egy részére Izland és Kanada is igényt tart, a kérdésben az ENSZ illetékes bizottsága (Commission on the Limits of the Continental Shelf - CLCS) fogja meghozni a végleges döntést. Néhány évvel korábban pedig a Feröer-szigetek körül jelentettek be igényt két területre.  A Jeges-tenger iránt újabban tapasztalható fokozott érdeklődés elsősorban a tengerfenék alatt esetleg fellelhető ásványkincseknek szól. Ezek a globális felmelegedésnek és a vele járó egyre gyakoribb jégmentes időszakoknak köszönhetően a közeljövőben egyre hozzáférhetőbbé válnak. Nem csoda tehát, hogy a dán expedícióval egyidőben orosz kutatók gőzerővel dolgoznak azon, hogy bebizonyítsák: az Északi-sark alatti tengerfenék voltaképpen Szibéria geológiai meghosszabbítása. Szakértők szerint mindkét kutatócsoport jó nyomon jár. Geológiailag a tengerfenék ezen része ugyanis a tenger alatti Lomonoszov hegylánc egy szakasza, mely Szibériától egészen Grönlandig húzódik. A hegyláncot korábban sosem térképezték fel vagy vizsgálták meg alaposabban geológiai szempontból.