Apák anyaszerepben

Hamarosan könnyebb lesz apának lenni Dániában, legalábbis ha a parlament elfogadja az ezt célzó, az ellenzéki szociáldemokraták által nemrégiben benyújtott törvényjavaslatot. Az új szabályozás úgy alakítaná át a jelenlegi gyermekgondozási rendszert (lásd korábbi bejegyzésemet), hogy 12 hetet az apáknak különítene el az összesen 32 heti szülői szabadságból. Jelenleg a két szülő elvileg szabadon döntheti el, hogyan osztja meg a rendelkezésükre álló 32 hetet, ám a gyakorlatban szinte az egész időszakot az anyák sajátítják ki maguknak: egy átlagos dán apa mindössze 3,4 hetet, míg az anya 42,3 hetet tölt otthon újszülött gyermekével. A javaslattevők az új rendszertől messzemenő társadalmi, demográfiai, és nem utolsó sorban tudati változásokat remélnek, amire van is remény, ha a törvényjavaslatot inspiráló norvég és izlandi tapasztalatokat vesszük alapul.

Az izlandi modell

Norvégia 1993-ban , a világon először vezette be a csak az apák által igénybe vehető szülői szabadságot (ami jelenleg 4 hét az összesen 54-ből). Izlandon pedig 2002 elején lépett életbe az a törvény, amely hat hónapról kilenc hónapra növelte a gyermekgondozási szabadságot, három egyenlő részre osztva azt: 3 hónap az anyának, 3 hónap az apának jár, a fennmaradó 3 hónapot pedig a szülők tetszés szerint oszthatják meg maguk között. Amennyiben az apák illetve anyák nem veszik igénybe a nekik járó három hónapot, a család elveszti az arra való jogot. Az új rendszer bevezetésének négy célja volt: (1) elérni, hogy az izlandi apák nagyobb részt vállaljanak a gyermekgondozásban, (2) növelni a szülések számát, (3) javítani a nők esélyegyenlőségét a munkaerőpiacon, valamint (4) javítani a kisgyermekes a családok anyagi helyzetét.

Apák otthon

A törvény pozitív hatásai mind a négy területen szinte azonnal jelentkeztek. Már az első évben az apák 82 %-a élt az új lehetőséggel, és vette igénybe a nekik járó teljes 3 hónapot. (Korábban csak mintegy 30 %-uk maradt otthon, és természetesen jóval rövidebb időre.) Mára ez az arány 90 % fölé emelkedett, és az apák nagyobb szerepvállalása egyértelműen pozitívan hat a családok életére. Mind izlandi, mind nemzetközi felmérések azt mutatják, hogy ha az apa hosszabb időszakot szülői szabadságon tölt, ez jelentősen, akár 30 %-kal is csökkentheti a válások számát. Ráadásul sok jel utal arra, hogy ezek a férfiak egészen máshogy integrálódnak családjuk életébe, mint azok, akik karrierjüket részesítik előnyben. Izlandon az otthon maradó apák 83 % véli úgy, hogy sokkal jobban kötődnek érzelmileg a gyermekeikhez, mint ha nem töltöttek volna velük huzamosabb időt, és hasonló azoknak az aránya is, akik úgy érzik, sokkal jobban megértik élettársukat, feleségüket, mint korábban. Ráadásul úgy tűnik, a változások életre szólóak: a gyermekgondozási szabadságot választó apák a későbbiekben is jóval aktívabban vesznek részt a gyermek életének alakulásában, például ami az óvoda- vagy iskolaválasztást illeti.

Tapasztalatok szerint a kritikus tényező az, hogy az apák lehetőséget kapnak-e, hogy egyedül legyenek gyermekükkel, a nélkül, hogy az anya minden lépésüket ellenőrizné. A jelenlegi dán szabályozás ebből a szempontból is problémás: az apa a neki járó két hetet csak a szülés utáni első 14 hétben veheti ki, amikor az anya is otthon van. Ebben a helyzetben az apa szerepe gyakran arra korlátozódik, hogy gondoskodik a feleségéről, illetve kávét főz a vendégeknek. Ahhoz, hogy igazán szoros kapcsolatot alakíthasson ki a gyermekével, a kutatások szerint legalább 6-8 hétre van szükség, lehetőleg az anya állandó jelenléte nélkül.

Növekvő szülési kedv

Ami az izlandi gyermekvállalási hajlandóságot illeti, a törvény itt is azonnali, és a vártnál is pozitívabb eredményt hozott. Az elmúlt 6 évben az egy nőre eső szülések száma 1,8-ről 2,1-re nőtt, amivel az északi ország Európában, Törökországgal együtt vezető helyen áll. Azt, hogy ebben az apai otthonlétnek elsődleges szerepe van, egy dán vizsgálat is alátámasztja. E szerint, ha az apa a kezdeti hónapokban aktívan részt vett az első gyermek gondozásában, ez erősen motiválja az anyát a második, illetve harmadik gyerek vállalására. Szakértők szerint egy, az izlandihoz hasonló szisztéma dániai bevezetése akár 20 %-kal is növelhetné a gyermekvállalási kedvet.

Anyák munkában

Hasonlóan kedvezőek az izlandi tapasztalatok a munkaerő-piaci esélyegyenlőség javításával kapcsolatban is. Korábban a munkaadók szinte biztosak lehettek benne, hogy fiatal női munkatársaikat előbb-utóbb nagy valószínűséggel a szülési szabadság egész időtartamára nélkülözniük kell, ami persze komoly többletköltséggel jár. Dániában például becslések szerint jelenleg 90 000 koronával (kb. 3 millió forint) kerül többe egy nő alkalmazása, elsősorban a gyermekgondozási szabadság miatt. Mindez már önmagában elég ok arra, hogy hasonló kvalitású jelentkezők esetén a férfiakat részesítsék előnyben, még akkor is, ha ezt az érvényben levő törvények tiltják. Az új rendszerben viszont az izlandi munkáltatóknak egyenlő eséllyel kell számolniuk az apák illetve az anyák helyettesítésének szükségességével, ami által hirtelen megszűnt a férfiak favorizálására késztető egyik legerősebb tényező.

Végül az izlandi törvénnyel szembeni negyedik elvárás is megvalósulni látszik: az alacsony jövedelmű családok anyagi helyzete jelentősen javult. Míg a régi rendszerben a gyermekgondozási ellátás összege nem ritkán a minimálbér alatt maradt, jelenleg a szülők legutolsó éves átlagkeresetük 80 %-ára jogosultak, alacsony jövedelműek pedig egy törvényben megszabott minimumot kapnak.

Modern apák

A fent említetteknél kevésbé megfoghatóbbak, de hosszabb távon talán még jelentősebbek azok a változások, amik az izlandi társadalom tudati állapotában, a nemi szerepekről illetve a hagyományos családmodellről alkotott felfogásában jelentkeznek. A férfiakkal szembeni elvárások egyértelműen megváltoztak, és a modern férfiről kialakított kép egyik központi eleme a gyermeknevelésben való aktív, egyenrangú részvétel. Egyre több férfi érzi úgy, hogy identitásának meghatározó komponense az apaság, míg korábban az gyakran a munkával, foglalkozással függött össze. Mára az izlandi utcakép elengedhetetlen elemévé váltak a munkaidőben gyermekeikkel sétáló fiatal férfiak.

Dán apák: van remény

Persze azoknak a dán férfiaknak, akik ezekben a hetekben válnak apává, még korai lenne búcsúzkodniuk a munkatársaiktól. Az új törvényjavaslat komoly ellenzőkre talált a liberális-konzervatív kormánykoalíció képviselői között. Az ellenállás elsősorban ideológiai. A liberálisok, nem meglepő módon, a döntési szabadság mindenek fölöttiségét hirdetve tartózkodnának az ilyen radikális beavatkozástól a családok életébe, míg a konzervatívok úgy vélik, az új rendszer anyagi alapja nem biztosított, és tartanak a hagyományos családmodell felborulásától is. Ezzel szemben a törvényjavaslatnak komoly támogatói akadnak a munkaadók, elsősorban a nagyobb cégek között, ami a közvélemény és a sajtó nyomásával együtt könnyen meghátrálásra kényszerítheti a kormányt.

Képek: 1., 3.: Hiroshi Ichikawa: Izlandi gyerekek, 4: Internet: Hagyományos izlandi család