Farsang III - Vigasságok

Remélhetőleg mindenki kiheverte macska- és libafarsang borzalmait, és készen áll egy pár további farsangi érdekességre. Ezek jórészt a farsanghétfőhöz, azaz a mai naphoz kötődnek. Az illusztációul szolgáló képeket még szombaton csináltam egy utcai farsangon itt a közelben, és a múltkor leírt hordóverést ábrázolják - a macskamentes fajtából.

Farsanghétfő

Fastelavn eredeti jelentése "az ünnep előtti nap", ami arra utal, hogy a hagyományos dán paraszti társadalomban a farsanghétfő volt a farsang csúcspontja. Ekkor került sor a hagyományos karneváli felvonulásra, amelynek során a legények színes jelmezekbe öltözve végiglátogatták a falu összes házát, hogy adományokat gyűjtsenek egy közös vacsorára. Ennek során különféle csínytevésekkel tréfálták meg az ott lakókat, elsősorban persze a lányokat. Szokás volt különféle össznépi játékokat, például nemek közötti futó- és akadályversenyt is tartani.

A farsanghétfő mára praktikus okokból szinte teljesen kiment a divatból, kivéve az iskolákat, ahol általában ekkor tartják a hordóütést (mivel a tanárok itt sem szeretnek vasárnap dolgozni ). A hagyományos karneváli felvonulás is tovább él még sok helyen, igaz már csak a gyerekek körében. Ők ezen a napon jelmezbe öltözve bejárják a környéket, miközben egy farsangi dalt énekelnek, és pénzt gyűjtenek farsangi fánkra. Tegnap egy ilyen szabadcsapatnak Orsinál mi is áldozatul estünk. A magyar ünnepkörben ennek a szokásnak egyébként legközelebbi megfelelője a Balázs napi (február 3.) vagy Gergely napi (március 12.) köszöntés, amikor a tanulók jelmezesen vonultak fel, és adományokat gyűjtöttek.

Virgácsozás
Szintén fontos szokás volt régen a farsangi virgácsozás (fastelavnsris). Ez egy középkori termékenységi szertartásra nyúlik vissza, amelynek "áldozatai" eladósorban lévő lányok és gyermektelen asszonyok voltak. Mint a macskaütés vagy a farsangi felvonulás, később ez a felnőtt szokás is átalakult, és a gyerekek körében maradt fent napjainkig. Menete a következő:

A virgácsozást megelőző este a szülők levágtak, majd titokban szalagokkal, édességgel feldíszítettek egy nyaláb nyírfavesszőt, amit aztán lefekvés után a gyerekek ágya mellé tettek. A gyerekek aztán reggel ezzel csapkodták meg a még alvó szülők dunnáját, miközben egy dalt énekeltek, amelyben további édességet, illetve fánkot követeltek. Ez a szokás is él még sok helyen, például (legalább is pár évvel ezelőttig) az Ane családjában, bár sokan már nem maguk készítik, hanem boltban veszik a virgácsot.

Fehér kedd

A Húshagyó kedd hagyományosan már átmenetet képezett a farsangból a böjtbe. Ezen a napon volt szabad utoljára húst és zsiradékot fogyasztani, így mindenki felhasználta a még a kamrában lévő, ám hamarosan tiltottá váló élelmiszereket. A dán nyelvben a nap elnevezése hvid tirsdag, ami fehér keddet jelent. Ez arra utal, hogy a legtöbb helyen szokás volt ezen a napon fehér színű, jórészt tejtermékeken alapuló ételeket (is) enni.